The store will not work correctly in the case when cookies are disabled.
Oldalunk sütiket használ, hogy jobb felhasználói élményt nyújthassunk. Ismerje meg, hogyan és milyen sütiket használunk Honlap használattal kapcsolatos adatkezelési tájékoztatónkban. - Részletek - OK
Ez az írás gyakorlati tanácsokat ad azoknak, akik úgy gondolják folyékony dübellel szeretnének rögzíteni. Ugyanakkor nem foglalkozik a dolog mérnöki részével, sem a statikai méretezés, sem a kiválasztási folyamat nem kerül megemlítésre.
A folyékony dübelek (betonragasztó) felhasználása az elmúlt években egyre jobban terjed, köszönhetően a rengeteg előnyös tulajdonságuknak. Mivel a létrejött kötés vagy kémiai, vagy alakzáró, nagyon nagy terheléseket elvisel. Nem feszíti az építőanyagot, ezért vékony oszlopokban, falakban, fal élében vagy a széléhez egészen közel is alkalmazható. A létrejött kötés szilárd, így a lengő igénybevételeket is jobban tűri. Helyes alkalmazásához viszont némileg több ismeretre van szükség. Lássuk, mi is az:
A Fischer műanyag kartusos ragasztói nagyon széles körben használhatók. Nem érzékenyek sem a furat átmérőjére, sem a hosszára, sem az alakjára. Egyaránt alkalmazhatóak üreges és tömör építőanyagokban. Tetszőleges alakú csavart alkalmazhatunk hozzájuk, ha elég durva a felületük ahhoz, hogy a ragasztó hozza kössön. A gyakorlatban sajnos gyakran találkozom azzal, hogy műanyag vagy fém dübelek kiegészítésére, visszaragasztására alkalmazzák. Ez az eljárás teljesen téves! A kartusos kiszerelésű ragasztók alkalmazása a többi rendszerhez képest kissé körülményes, több odafigyelést igényel.
Szükség lesz a következőkre:
Magára a folyékony dübelre legalább egy keverőszárral
Szitahüvelyre abban az esetben, ha az építőanyag üreges
Egy fúrógépre, fúrókalapácsa, vagy ütvefúrógépre az építőanyagtól függően
Egy kinyomópisztolyra amibe illeszkedik a folyékony dübel kartusa
Furattisztító eszközökre, pumpa vagy furatkifújó, és furatkefe (az ”és” nem vagy)
Tömör építőanyag esetén a ragasztandó csavarnál 2mm-el nagyobb fúróra (ha 16mm-nél vastagabb a csavar akkor 4mm-el nagyobb)
Üreges építőanyag esetén a szitahüvely névleges átmérőjének megfelelő fúróra
Egy darab kartonpapírra, vagy bármilyen felületre, amit összekenhetünk a ragasztóval
Nem árt, ha megvan a folyékony dübelhez adott kis füzetke, ugyanis abból ki lehet keresni a szükséges ragasztómennyiséget a megfelelő furat átmérőt, és mélységet
Egy egyszerű rongyra, amivel a többlet ragasztót le lehet törölni. (van, aki nem törli le a többletet, hanem megvárja a teljes kötést, majd kalapáccsal leveri a megkötött felesleget)
A ragasztás menete
Számítsuk ki a szükséges ragasztómennyiséget, ennek megfelelő mennyiségű ragasztót készítsünk elő. A mennyiség kiszámításánál figyelembe kell venni azt, hogy a keverőszárban és a flakon alján is maradni fog valamennyi. Körülbelül 10% - 20% veszteséggel lehet számolni a rögzítési pontok számától függően. Minél kevesebb a rögzítési pont, annál nagyobb a veszteség.
Ennek a feladatnak megkönnyítésére a Fischer több helyzetre előre kiszámolta a mennyiségeket, ez megtalálható a ragasztóhoz mellékelt kis füzetkében. Amennyiben speciális esettel állunk szemben, alkalmazzuk az ingyenes Fixperience szoftver Mortarfix funkcióját.
Fúrjuk ki a furatokat, ha kell daraboljuk le előre a menetes szárat.
A furatokat portalanítsuk furatkefe, és a pumpa/furatkifújó segítségével többször. A portalanítás létfontosságú! Ha nem tesszük meg, vagy hanyagul tisztítunk a ragasztó nem a furat falához köt hozzá, hanem a porhoz.
Ha üreges építőanyagban dolgozunk akkor a szitahüvelyek behelyezése a következő feladat. Tömör építőanyag esetén ez a lépés kimarad.
Készítsük a furatok mellé vagy legyenek a kezünk ügyében a csavarok. Legyen nálunk a rongy is.
A ragasztót beletesszük a kinyomópisztolyba, feltekerjük rá a keverőszárat. A kupak, amivel szállították a ragasztót innentől számítva szemét.
Nyomjunk ki egy körülbelül 10cm hosszú csíkot a kartonpapírra, vagy bármilyen tárgyra, aminek nem számít, ha összekoszoljuk. Ha a keverőszár végén kijövő ragasztó színe homogén szürke, jól keveredik a két komponens, kezdhetjük a ragasztást.
Nyomjuk bele az előre kiszámított ragasztó mennyiséget a furat aljába. Fontos, hogy ne feljebb, mert a ragasztó alatt légbuborék keletkezik, és amikor belenyomjuk a menetes szárat (vagy betonvasat) a levegő ki fogja nyomni a ragasztót a furatból.
Üreges építőanyag esetén nem szükséges feltétlenül a szitahüvely aljára juttatni a ragasztót, inkább érdemes feltölteni azt az előírt mennyiséggel úgy, hogy miközben nyomjuk befelé a ragasztót lassan húzzuk kifelé a keverőszárat.
A menetes szárat (a betonvasat is) kézzel könnyedén forgatva nyomjuk a furatba. 1-2 percig még lehetőségünk van a csavar pozíciójának korrigálására.
Figyeljünk oda, hogy ne szöszöljünk túl sokáig egy furatnál, mert a ragasztó beleköthet a keverőszárba.
Ha több ragasztót nyomtunk a furatba, mint amennyi belefér, az kijön a fal felületére. Javaslom a felesleget töröljük le a ronggyal, mert miután kikeményedett, már elég nehéz eltávolítani.
Várjuk ki az időt a teljes kikeményedésig, és felszerelhetjük a rögzítendő tárgyat. A kikeményedési idő a Fischer ragasztók esetében mindig fel van tüntetve a flakonon, és a hőmérséklettől függ. Szobahőmérsékleten általában 45 perc várakozással lehet számolni.
A maradék ragasztó tárolása
A megmaradt ragasztót nem szükséges eldobni. a szavatossági időn belül bármikor felhasználható. A keverőszárat hagyjuk rajta a flakonon. Az be fog kötni és légmentesen zárja a flakont. Legközelebb csak annyi teendőnk van, hogy lecsavarjuk a régi keverőszárat, és felteszünk egy újat. Azt a kupakot, amivel eredetileg szállították a ragasztót jobb eldobni.
Elkövethető hibák
A közhiedelemmel ellentétben nem alkalmas műanyag-, vagy fémdübelek kiegészítésére. Ha egy elrontott rögzítést javítunk vele, ragasszuk be csak a csavart.
Nagyon porladó építőanyagban (például vályog) sajnos nem fog működni a ragasztás, oda keressünk másik megoldást.
A használt keverőszárat a friss ragasztó esetében még át lehet tenni egyik tubusról a másikra, de ha elkezdődött a kötési folyamat a keverőszárban, semmiféleképpen ne próbáljuk áttenni másik kartusra.
Használat előtt ellenőrizzük a ragasztó szavatossági idejét. Ha lejárt ne használjuk fel.
Télen fagypont alatti munkavégzés esetén a flakont a tartalmának kinyomásáig tartsuk szobahőmérsékleten (vagy a körül). A műgyanták fagypont körül nagyon besűrűsödhetnek, ilyenkor nem lehet őket kinyomni a flakonból. Ha mégis megpróbáljuk, a következménye a flakon szétrepedése, vagy a kinyomópisztoly törése lehet.
A furatot alaposan portalanítsuk, furatkefével és pumpával, legalább háromszor. A porszívó nem tudja kiszívni egy zsákfuratból a port, inkább használjunk pumát és furatkefét.
Régebben nem volt ajánlatos vízzel kimosni a furatot, mert a legtöbb ragasztó nem kötött hozzá nedves felületekhez. Jelenleg az összes Fischer-es ragasztó alkalmas nedves furatban történő alkalmazásra.
Figyeljünk a ragasztó színére kinyomáskor. Ha egyenletes középszürke színű akkor jól keveredett a két komponens. Ha nem homogén a színe esetleg eltér ettől a színtől akkor nem megfelelő volt a keveredés, a ragasztó nem fog rendesen megkötni.
Alkalmazás üvegpatronos kiszerelésű ragasztó esetén
Az üvegpatronos ragasztók alkalmazása lényegesen egyszerűbb. A Fischer ragasztópatronok kötésideje csak 5 perc (versenytársaknál ez átlag 20 perc) szobahőmérsékleten, szemben a kartusos ragasztó átlag 45 perces időszükségletével. Ez rendkívüli mértékben meggyorsítja a szerelést, rengeteg bérköltséget takarít meg a munkáltatónak. Könnyebben lehet előre tervezni vele, hiszen 1db (vagy egyes esetekben 2db) üvegpatronra, és 1db csavarra van szükség furatonként. Az újabb típusú patronok alkalmazásakor nem szükséges a furat alapos tisztítása, elegendő a por nagyját eltávolítani. A szükséges ragasztómennyiséget nem kell kiszámolni, viszont kötött a furat átmérője és a minimális mélysége. Sajnos nem alkalmazhatók üreges építőanyagokban.
Szükség lesz a következőkre:
Magára a ragasztott dübelre (üvegpatron)
Egy ütvefúrógépre vagy fúrókalapácsra a csavar behajtásához (és a furat kifúrásához)
Bizonyos esetben furatkifújó pumpára a durva por eltávolítására (nem kötelező)
Az üvegpatron névleges átmérőjének megfelelő fúróra
Speciális, kihegyezett végű csavarra, a hozzá tartozó behajtófejjel
Egy egyszerű rongyra, amivel a többlet ragasztót le lehet törölni
A ragasztás menete
Fúrjuk ki a furatokat.
A furatok portalanítása nem feltétlenül kötelező, de ha nagy mennyiségű por marad a furatban azt érdemes egy pumpával kifújni. A lényeg, hogy az üvegpatron ne lógjon ki a furatból.
Helyezzük az üvegpatront a furatba, úgy hogy a furatból ne álljon ki a patron.
A behajtófejet befogjuk egy ütvefúróba, és azzal hajtjuk be a kihegyezett csavart az üvegpatronba. Ekkor az üvegpatron összetörik, és azonnal megindul a kötés.
Javaslom, hogy azt a kevés ragasztót, ami kijött a furat szélén töröljük le a ronggyal, mert miután kikeményedett, már elég nehéz eltávolítani.
Várjuk ki az időt a teljes kikeményedésig, és felszerelhetjük a rögzítendő tárgyat.
Elkövethető hibák
A patronos ragasztóknál az elkövethető hibák száma jóval kevesebb:
Nagyon porladó építőanyagban (például vályog) sajnos ez a ragasztás sem fog működni, oda keressünk másik megoldást.
Az üvegpatron teljes egészében legyen a furatban. Nem jó, ha kiáll belőle. Ezért, ha egyáltalán nem akarjuk portalanítani a furatot fúrjunk mélyebbre.
Használat előtt ellenőrizzük a ragasztó szavatossági idejét. Ha lejárt ne használjuk fel.